Villás farkú fecske felszállott a levegőbe,
nem láttad-e a régi babámat az este.
//: Láttam biz’ én az inaktelki selyem réten,
kesely lábú lovát legeltette kötőféken ://
Mikor hozzád jártam, babám, mindig álmos voltál,
szóltam hozzád, de te mindig elaludtál.
//: Már ezután kialuhatod magadat,
nem ölelem által a vékony karcsú derekadat ://
Széna van az ólban,
A szénatartóban,
//:Megölellek, megcsókollak,
Sej, a pitvarajtóban. ://
Szeretlek, szeretlek,
Csak ne mondd senkinek,
//:Míg a templom közepébe’,
Sej, össze nem esketnek. ://
Ezt a százast látod-e,
Ha megiszom, kisangyalom, bánod-e?
//:Én nem bánom, virágom,
Úgy élünk, hogy megkeressük a nyáron! ://
Addig iszok, mulatok,
Bizony Isten, gatya nélkül maradok!
//:Én nem bánom, virágom,
Ketten vagyunk, hogy kikeressük a nyáron! ://
Adott Isten szekeret,
Szekeremnek kereket,
Üvegemnek feneket,
Abból iszom eleget.
A doktor is azt mondta,
Bort igyam én, ne vizet,
Mer’ a vízbe’ béka van,
Életemnek vége van.
Hármat tojott a fekete kánya,
engem szeret a kend barna lánya.
Kikityembe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba!
Akármilyen szegénylegény vagyok,
a kend lánya szeretője vagyok.
Kikityembe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba!
Hol jártál az éjjel, cinegemadár?
Ablakodba’ háltam, kedves violám!
Miért be nem jöttél, cinegemadár?
Féltem az uradtól, gyönge violám!
A bátai bíró lánya
Egy pendelybe ment az ágyba.
Jaj, de megkönyörögtetett,
Míg az ágyába eresztett.
Erre gyere, ne menj arra,
Jobb út van erre, mint arra.
Erre van a kerék utca,
Kisangyalom gyalogútja.
Csóri kanász a dombon játszik a botjával,
Ne menj arra kisleány megfogja szoknyádat!
Nem fogja meg a szoknyám elszaladok tőle,
Azért a kis malacot ellopom mellőle.
Megfújom a furulyám lenn az erdő szélén
Hallod-e te angyalkám hálótanya végén?
Hallom, kedvös angyalkám, nem töhetök róla,
Szomorú szép szavadra nem möhetök oda.
Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri,
csiszeg-csoszog a tetű, násznagy akar lenni.
Odaugrik a bolha, vőfély akar lenni,
mindenféle büdös bogár ott akarna lenni.
Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás,
Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás.
Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát,
Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.
Tücsök koma, gyere ki, gyere ki!
Szalmaszállal húzlak ki, húzlak ki!
Ha nem jössz ki, kicsallak, kicsallak,
Vagy a lyukba szorítlak!
Ördög bújjék az öreganyádba:
Mit válogat legény a leányba?
Te sem vagy a legények eleje!
Egyen meg a válogatós fene!
Béreslegény, jól megrakd a szekeret,
Sarjútüske böködi a tenyered.
Mennél jobban böködi a tenyered,
Annál jobban rakd meg a szekeredet!
Béreslegény nem tud szegény szántani,
Otthon hagyta a csizmáját patkolni.
Kilenc kovács nem merte elvállalni,
Mert nem tudott arany patkót csinálni.
Le az úton le, le, le,
Piros alma levele.
Piros alma hasadj meg,
Régi babám csókolj meg.
Húzzad édes muzsikásom
Mer’ én néked megszolgálom
Vagy aratok vagy kapálok
Vagy az éjjel véled hálok.
Édesanyám lánya vagyok,
Sárgadinnye hajból vagyok.
Csókot is csak annak adok,
Akinek csak én akarok.
Kertek alatt foly el a víz
Bennem rózsám soha ne bízz
Ha bízol is csak úgy bízzál
Szeretőről gondoskodjál.
Még azt mondja a retek,
Hogy én szőkét szeretek
De hazudik a retek,
Mer’ én barnát szeretek
Még azt mondja a murok,
Hogy szeretni nem tudok
De hazudik a murok,
Mer’ én szeretni tudok
Széri hídon hasadás,
Szerelmes a muzsikás
Aki szuszog, üljön le,
Felállok én helyette
Ez a tánc a legényeké,
Nem a házasembereké
Ez a Péter úgy járja,
Összeakad a lába
Ez a Laci olyan szép,
Mint a háromlábú szék
Kicsi nékem ez a ház,
Kirugom az oldalát
Ez a kicsi mulatság
Tartana, míg a világ
Három éjjel, három nap
Kimulatom magamat
“Esik eső megered,
szeretnélek, nem lehet!
Nem lehet, mer’ másé vagy,
szeretni szabad nem vagy!”
“Piros piros papíros,
szép a leány, ha piros!
Ha nem piros, színtelen,
mint az alma éretlen.
Ha éretlen legyen is,
az vagyok én magam is!”
“Ide, lábam, ne tova,
ne idegen faluba,
mer’ idegen faluba’
még a macska is kurva!”
“A bogdándi jegyzőnek
fáj a foga, szegénynek!
Adja hát el a lovát,
húzassa ki a fogát!”
“Akármilyen nagy az úr,
szép asszonynak, meghajol,
Akármilyen szép a nadrág,
szép asszonynak letaszítják!”
“Akinek a feje fáj,
nem való annak a bál!”
“Ez a kislány de kövér,
talán mandulával él!
Azzal bizony fenével,
száraz málé kenyérrel.”